Felhasználás: Mártások, sütemények, pudingok, gyümölcslevesek, édes rizsek, keleten: főzelékek Illatos, barna színű termés, erős, édesen aromás ízű.

Gyógyhatása miatt emésztést serkentő, epe- és bélbántalmak elleni szerként is használják. Gyógycukorkát, különféle édességeket fűszereznek vele. Vörös káposzta és némely italféle ízesítésére is használják.

A petrezselyem rokona. A Földközi-tenger vidékén, az egykori Levante területén őshonos. Az ókori Egyiptomban már jól ismerték. A rómaiak tudták róla, hogy segíti az emésztést, ezért a gasztronómiai orgiák után speciális ánizsos süteményt szolgáltak fel.

Legalább annyira fűszeres ízű, mint az ánizskapor.

Elsősorban pikáns és édes ételekbe teszik az indiaitól a kevésbé fűszerező konyhákig. Gyakori a hallevesekben, kenyérfélékben (főleg rozskenyér), süteményekben, cukorkákban.

A közkedvelt, ánizsos italfélék közé tartozik a francia Pernod és Ricard, az Anisette likőr, a spanyol ojen, a török raki, a görög ouzo, az arab arrak és a bolgár masztika. Illatszeripar, szappangyártás egyik alapanyaga.

Orvosi felhasználása

Köhögés ellen hatásos, fertőtlenítőszerekben is megtalálható.